Mikor a kisfiam megszületett, olvastam egy felhívást. Kupakgyűjtést szerveznek az ország minden tájáról, egy pici lánynak, mert a család már nem bírja fizetni a külföldi gyógykezeléseket, aki jelentkezni szeretne vegye fel a kapcsolatot X Y-nal. Elhatároztam, én is segítek! Billentyűzetet ragadtam, feliratkoztam. Szerkesztettem plakátot, vittem minden olyan helyre ahol sok ember megfordul. Két hét múlva jelentkezett X Y, örülnek nekem erről a környékről senki sincs, amint összegyűlt egy nagyobb mennyiség, jelentkezzek, megoldják a szállítást.
Pár hónapig csend. Se kupak, se email az ismerősöktől és azok ismerőseitől. Aztán beindult a gépezet, szatyorszámra hozta boldog boldogtalan a kupakot, kapura akasztották, kertbe dobták, a közértbe már félve mentem vásárolni mert még a fülemre is kupakos szatyor került. A fészer már megtelt, ezzel együtt ÉdesPárom pohara is.........Csináljak már valamit, meddig tornyosulnak itt a zsákok? Már biztos lejárt az idő, és még az unokáink is nézik majd az örök kupakhegyet, mert ezért nem jön senki.
DE, IGENIS JÖNNEK érte, EBBŐL IS PÉNZ LESZ A KISLÁNYNAK , BIZTOSAN JÖNNEK! Hadakoztam, és gyűlt tovább a tengernyi kupak...........
Előkerestem az e-mailt, és gépeltem serényen, jöhetnek, összegyűlt már sok halomnyi, ez és ez a pontos cím, szeretettel várom a szállítót.........
Mégis mennyi van? Mert legalább 40 zsáknyi az a mennyiség, amiért érdemes leruccanniuk......
Annyi nincs, írtam döbbenve, de nekünk már az is sok ami van. Jött a válasz, majd ha 40 zsák felé járok, jelentkezzek újra.........
Még csak 15 volt, de próbálkoztam. Mekkora mázli, hogy nem vártam tovább. A leveleimre nem jött válasz, a telefonszám pedig nem létezett.Valamit tennem kellett. ............................
Azért ez szomorúvá tett. Elkezdtek egy jótékonysági gyűjtést, sok sok ember csatlakozott hozzájuk, jó szándékkal, tettekkel, aztán szó nélkül eltűnnek. Nagyon, nagyon csalódott voltam, lehet csak átverés volt az egész?
Emlékeztem régről, hogy Debrecen környéki települést említettek az első levélben, és az én Drága JÓ Livi barátnémnak is ott van az Ősotthona. Addig addig kérleltem, míg beadta a derekát és mikor hozzánk jött látogatóba telepakoltuk az Ő autókáját, és apadni kezdett a kupakhalom. DE! Kiadta nekem a parancsot, többet már ne tegyek ehhez a halomhoz, ezt a hegyet győzzük le, a plusz energiámat másra pazaroljam.........
2009. szeptembertől 2011. decemberig tartott a fészer kupakmentesítése, és a kupak gyűjtő források elapasztása.
Drága Livi, ezúton is nagyon szépen köszönjük a kupaknyi segítséged!
Tegnap szóltak a barátaink, hogy abban a bizonyos oviban a kupakot is gyűjtik......................................
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése