2012. május 24., csütörtök

Egy levél több ruhában

Apróbb csomagot akartam küldeni, súly alapján levelet. Egy kedves ismerősömnek az ország másik végébe egy ici-pici virághajtást. Nekem sok van, neki nincs de szeretne, gondoltam meglepem vele. A sérülések elkerülése végett egy joghurtos pohárba tettem, kibéleltem enyhén nedves vattával, körbebástyáztam hungarocell darabkákkal, nagyon tuti lett a külső és belső dizájn. Megvártam az időjárás lehűltét a hét elejét, és útnak eredtünk, én gyalog, kismanó vonattal.
Postáshölgy elvette a dobozt, majd nyomban visszaadta, ez így nem jó mert ha pecsétel akkor beszakad a teteje, csomagoljam újra.
2. menet: én tolom a bicajt, gyerek vonattal jön az utcánk végéig, aztán váltásban hol bicajon ül hol vonaton. - Nem egy oldalon van a feladó és a címzett és nincs hely a bélyegnek. Csomagoljam újra.
3. menet: már csak a bicajjal megyünk!!!! 2 nagy tejfölöst egymással szemben összeragasztottam, került mellé más virághajtás is, a tervezett súlyhatárt is átléptük, ha lúd legyen kövér, gondoltam én. 
Hosszas szemlélődés után jött a kérdés?
-Cipős doboz nem volt? Ez nem igazán szabványos.........
PECSÉT MEHET RÁ, BÉLYEG RÁFÉR? kérdezem halkan, reménykedve, és végre végre átvette tőlem.
Mindez történt május 21-én az utolsó adóbenyújtásos napon...........
Annyira de annyira nem volt munkája az említett hölgynek, hogy volt ideje velünk szórakozni. Azt gondolom otthon nála minden katonás rendben és szögletes tárgyakban van, semmi sem lóghat ki - be sehonnan........./Talán ez lehet a legnagyobb baja, jött  hirtelen az ötlet és már jobban sajnáltam Őt, mint  a sok potyautat./

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése