Körülbelül egy hónapja írtam, hogy gazdit keresek születendő kiscicáknak. Időközben megszülettek, kettecskén éldegéltek pár napot. A gondos anyuka jól elrejtette őket, féltvén a többi macskától egy lomhegy aljára. A gondos gazdik jó szívükre és az én ígéretemre hagyatkozva közölték az újságot, nagycsaládosok lettek, de pontos adatot még nem tudnak. A cicamama jó étvágyú, reméltük a picikék is. Teltek, múltak a napok. A cicamama egy nagy esőzés alkalmával megkergült, rohant a bejárati ajtóhoz, majd a lomhegyhez, oda-vissza. Gyanús lett a dolog, a barátnőm férjjel együtt szétkapta a kupacot, és ott leltek rá a két csodaszép vörös - cirmos örök álmát alvó cicabébikre..........................
Imádom az állatokat. Potyognak a könnyeim, miközben megemlékezem róluk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése